Szlovák Paradicsom - Hernád áttörés túra

A második napon frissen ébredt a társaság, a jó levegő, s az előző napi könnyed túra megtette hatását. Autóba szálltunk, s a Szlovák Paradicsom felé vettük az irányt. Apró településeken át vezetett utunk, voltak közöttük gazdagabbnak tűnőek, s elég szegényesek. Amint kiértünk a lakott területről a távolból a Magas Tátra hegyvonulata tárult elénk a távolból.

Az autót a Podlesok kemping parkolójánál hagyva, belépőjegyet váltottunk (1,50 EUR/fő/nap), majd vágtunk neki utunknak. Hatalmas táblákon lehetett tájékozódni arról, hogy melyik túraútvonalat mely jelzés mentén tudjuk bejárni. Az igen mély, sötét, nehezen megközelíthető völgyszakadékokkal és zuhogó vízesésekkel szaggatott hegyhát kiemelkedései 800 - 1200 méter magasak.

Számtalan vízesés, barlang, búvópatak, tucatnyi, alig 1 - 2 méter széles, meredek szurdokvölgy teszi feledhetetlenné itt a kirándulást. A létrák és lépcsők karbantartásán kívül nincs rendezve semmi, sok a korhadt korlát, lépcső, hiszen szinte folyamatos pára lepi a tájat. Ha egy fa kidől, az kidől, s ott is marad. Nem szállítják el, inkább élelmesen, ha vastagabb a fatörzs, vágnak bele néhány lépcsőfokot.

Még itt az elején fel kell hívnom a figyelmet, mielőtt bárki nekivágna ennek a túrának, hogy egy jó minőségű túrabakancs elengedhetetlen, illetve, mivel egy nap többször változhat az időjárás, esőkabát, réteges öltözet ajánlott, valamint megfelelő mennyiségű ivóvíz és étel. A Szlovák Paradicsom szakadékainak bejárására és a sziklafalak megmászására csak gyakorlott turisták vállalkozzanak. A túra útvonala az egyik leghosszabb volt, amit mi kiválasztottunk. Az út során sziklákon, a fák gyökereibe kapaszkodva, valamint sziklákba rögzített rácsos lépcsőkön mentünk. Az egyik ilyen lépcsősor alatt a Hernád folyik, és csak a sziklák mellett található láncba kapaszkodhattunk. Ezt a szakaszt olyan embernek nem ajánlom, aki tériszonnyal küzd.

Utunk során gyönyörű volt a táj, hol a folyó parton gyalogoltunk, hol magasabban. Számos híd keresztezte utunkat, ha jól számoltam legalább hét összekötő hídon mentünk át a szakadék felett az egyik oldalról a másikra. A túránk felénél értünk a vissza egy kicsi a civilizációba, ahol egy forró ital jót tett, hiszen hiába volt már a nyár eleje, mégis eléggé lehűlt az idő.

Kis pihenő után tovább indultunk, itt még egy pillantást vetettünk a térképre. A hegygerincen át folytattuk az utunkat, mesés kilátás tárult elénk, majd végül elértünk a Tamásfalvi-kilátóhoz. A látvány mindent megért. A növényzet csodaszép, zöldellt minden közel, s távol.

Színes virágok kavalkádja fogadott egy-egy tisztáson. A táv kb. 18 km volt, a szintkülönbség 600 méter. Menetidő 6-7 óra kiírás szerint, amit ugyan sikerült tartanunk, de az eső és a csúszós gyökerek gyakran nehezítették a haladásunkat. Kellemesen elfáradva értünk vissza a kiinduló pontunkhoz, majd indultunk vissza Dedinkybe. A szállásadónk a Dedinky-tóból fogott pisztrángos halvacsorával várt minket.