Prága - második, harmadik nap

Verőfényes napsütésre ébredtünk ezen a napon. Azon gondolkoztunk, hogy mi lenne az ideális program, mit lenne érdemes meglátogatni. A választásunk az állatkertre esett. Az állatkert a Moldva jobb partján fekszik, sziklás magaslaton található. Nem mindennapi élményt nyújtott, hiszen az 1924-ben alapított kert területe, több mint 64 hektár, így felkészültünk a hosszas sétára. A libegő, amivel az állatkert felső részébe juthatunk karbantartás miatt zárva volt, illetve a legmagasabb pontján álló kilátó is. A sziklás hegyről szép kilátás tárult elénk, szinte egész Prága látható volt. 

Az állatkertben látható 2500 állat 500 különböző fajhoz tartozik, ezen kívül 50 olyan fajt is láthatunk itt, amelyet a természetes környezetében a kihalás fenyeget. Az állatkertek általában sajnálatot váltanak ki az emberben, de a prágaiban nagyon jó bőrben vannak és szemmel láthatóan szeretnek élni az állatok. Mivel délidőben is ott voltunk még, az etetés sem maradt ki ezen időszak alatt, illetve néhány állat már az ebéd utáni sziesztáját töltötte éppen. Az állatkert híres arról, hogy jó eredményeket értek el a vadmacskák, farkasok, zsiráfok, antilopok, flamingók, gorillák és orángutánok tenyésztésében. Nemrég két új kifutót nyitottak meg - egyet az oroszlánok, tigrisek és más nagymacskák, egyet pedig az egyéb állatok számára.

A prágai állatkertben sok időt el lehet tölteni, akár egy egész napos program is lehet, mi is több órán át csatangoltunk ezen a nagy területen.

Az állatkert a Holesovice-i metrómegállótól közelíthető meg a 112-es ZOO busszal.  A belépő felnőtteknek 150,– Kč-ba került.

Ezután újra Prága városába vettük az irányt. A Petřín kilátó lett az újabb úticélunk, amely a csehek válasza az Eiffel toronyra. Ez a torony ugyan csak 60 méter magas, de mivel hegyen van, a tornya magasabban van mint az Eiffel torony csúcsa. 1891-ben építették és akkor a célja az volt, hogy innen mindent szemmel lehetett tartani. Ma a város egyik fő turista látványossága. 299 lépcsőt kell megtenni, amíg az ember feljut a tetejébe. De megéri, mert a kilátás gyönyörű, mire felértünk, már besötétedett, így a kivilágított Prága látképe tárult elénk. Tiszta időben, nappali fénynél állítólag ellátni akár a Krkonose cseh hegyláncokig is. Gyalog is meg lehet közelíteni a kilátót, de ha nem szeretnénk sétálni, mehetünk a siklóval is, ami önmagában is egy szép élmény! Mi a siklót választottuk, amire a bérletünk is érvényes volt, nem kellett külön menetjegyet váltani rá.

Eljutás: A Kisoldaltól, az Ujezd utcából (ide 12-es, 22-es, és 23-as villamos közlekedik) lehet gyalog menni, vagy felszállni az innen induló Petrin siklóra, amelynek 3 megállója van, a Petrin alján, a domb közepén, és a csúcson.

Amint lejöttünk toronytól, átsétáltunk a folyón átívelő hídon, majd a Prága egyik legjelentősebb tere felé vettük az irányt, a Vencel-térre, amely az újváros egyik kulturális és üzleti központja. A város legnyüzsgőbb terén mindig számos turistával, helyivel, és nagy pezsgéssel találkozhatunk. Most éppen karácsonyi vásár fogadott itt minket. Impozáns szállodák, éttermek, bárok, és kocsmák gondoskodnak róla, hogy a tér éjszaka se aludjon. A Vencel-tér számos jelentős történelmi esemény színhelye volt, 1969-ban pl. két diák is felgyújtotta magát itt a rendszer elleni tiltakozásként, és az 1989-es bársonyos forradalom idején is nagy demonstrációkat tartottak e helyen. Számos, a 20. század elején épített szép épületen kívül a tér két fő látványossága Vencel lovas szobra, és a cseh Nemzeti Múzeum épülete.

Figyelem:
Prágában és annak belvárosában rengeteg pénzváltó működik, de figyelmeztetni szeretnék mindenkit, hogy nagyon gyakran extra költséget számolnak fel annak ellenére, hogy reklám táblájukon az ellenkezőt ígérik, így aki teheti, még itthon váltson pénzt! Mi sajnos a Vencel téren futottunk bele egy ilyen pénzváltóba, de ahogy olvastam így utólag nem csak itt kell óvakodni a pénzváltástól.

Harmadik napunkon újra a Malostranská állomáson szálltunk le, hogy megnézzük nappal is azt a részt, amit Kisoldalnak (Malá strana) hívnak, s Prága legszebb részének tartanak. A legtöbb turista áthalad rajta, amikor az óvárostól, a Károly-hídon át, a várba megy. Már a 10. században benépesült, adminisztrációs egységként 1257 óta létezik. A városi jogot 27 évvel az óváros után kapta meg. Prága 1784-es létrejötte óta a város része. Központja a Malostranské Namesti, ahonnan a macskaköves utcákon felfedezőútra lehet indulni: kis boltok, templomok, tradicionális cseh kocsmák, és remek éttermek várják a turistákat. A Malastranske Namestin pedig a (másik) Szent Miklós-templom fedezhető fel. A hatalmas barokk templom 1703-1756 között épült, a benne található freskó Szent Miklós dicsőülését ábrázolja, és mérete 1500 négyzetméter. A Letenská utca szép kertjeiben csendes pihenésre, kikapcsolódásra is lehetőség van tavasztól őszig. A Kisoldal a cseh kormány központja is, a cseh parlament, a minisztériumok, és nagykövetségek találhatók itt.

Eljutás: Metró: A vonal: Malostranská állomás.

Előző este kaptunk egy tippet, hogy sétáljunk le a Legií neveztű híd alá, mert ott van egy romantikus kis sziget, amit leginkább csak a prágaiak látogatnak. Innen még szebb kilátás nyílt a Károly-hídra, a várnegyedre.

Lassan lejárt az időnk Prágában. Ez az utazás sem csak arról szólt, hogy mit néztünk meg, mit láttunk, mit tapasztultunk, hanem valamiféle belső utazás is volt ez számunkra.